Fontos megkülönböztetni a „terheletlen” (unloaded) módtól: bár a kettő összefügg, az üresjárat kifejezést gyakran magára a veszteséget eredményező időtartamra használják. „Terheletlen” módban a szívószelep zárva van, a kompresszor belső nyomása pedig lecsökken, hogy a motor a lehető legkisebb ellenállással fusson, amíg a rendszer ismételt levegőigényt nem jelez.
Miért kritikus tényező az üresjárat az energiagazdálkodásban?
Bár az üresjárat során nem történik munkavégzés, ez az állapot koránt sincs „ingyen”. A motor forgatása, a belső alkatrészek súrlódása és a hűtőrendszer működtetése továbbra is energiát igényel.
- Jelentős energiaveszteség: Az üresjárati energiafogyasztás a maximális, teljes terhelés melletti fogyasztás 15-30%-át is elérheti.
- Felesleges költségek: Ha egy kompresszor túl sokat tartózkodik ebben az állapotban (például rosszul méretezett rendszer vagy szivárgások miatt), az éves villanyszámla jelentős része a „semmire” megy el.
Hogyan kezelhető az üresjárati veszteség?
Az ipari rendszerekben többféle stratégia létezik az üresjárati idők és az ezzel járó költségek minimalizálására:
- VSD (Fordulatszám-szabályozás): A motor fordulatszáma a pillanatnyi igényhez igazodik, így a gép ritkábban kényszerül üresjáratba.
- Intelligens vezérlés: Több kompresszor esetén egy központi vezérlő úgy osztja meg a terhelést, hogy csak a szükséges számú gép fusson, a többi pedig álljon (ne pedig üresjáratban várakozzon).
- Megfelelő méretű légtartály: A nagyobb pufferkapacitás ritkább ki-be kapcsolást és rövidebb üresjárati ciklusokat eredményez.