Szakszótár

Mi az az adszorpciós szárító? Az adszorpciós szárító egy olyan sűrített levegős berendezés, amely higroszkópos adszorbens anyag segítségével vonja ki a vizet a légáramból, extrém alacsony harmatpontot biztosítva. Ez a technológia elengedhetetlen a kondenzvíz kiválásának és a hálózat jegesedésének teljes körű megelőzéséhez.

Mi az az utóhűtő? Az utóhűtő (aftercooler) egy közvetlenül a kompresszor után elhelyezett hőcserélő berendezés, amely a sűrítés során felmelegedett levegő lehűtésével elősegíti a nedvesség kondenzálódását és hatékony eltávolítását. Ez az eszköz az elsődleges védelmi vonal, amely megakadályozza, hogy a forró, párás levegő közvetlenül a hálózatba kerülve károsítsa a berendezéseket.

Mi az a bar? A bar a nyomás mérésére szolgáló mértékegység, amely pontosan 100 000 Pascalnak (azaz 100 kPa-nak) felel meg.

Mi az a CFM? A CFM (Cubic Feet per Minute), azaz a köbláb per perc, egy angolszász mértékegység a kompresszor légszállításának meghatározására, amely a percenként átáramló levegő térfogatát mutatja. Ez a mérőszám az egyik legfontosabb mutató a sűrített levegős rendszerek méretezésekor, mivel ez határozza meg, hogy a berendezés képes-e kiszolgálni a csatlakoztatott szerszámok vagy rendszerek levegőigényét.

A CLASS 0 (ISO 8573-1) a sűrített levegő minőségének legmagasabb kategóriája, amely gyakorlatilag 100%-ban olajmentes levegőt garantál a felhasználó számára. Ez a besorolás azt jelenti, hogy a rendszerben lévő olajtartalom a mérhető küszöbérték alatt marad, kizárva a szennyeződés kockázatát. A CLASS 0 tanusítványt a kompresszorgyártók közül a világon először az Atlas Copco nyerte el 2010-ben.

A csavarkompresszor egy forgó elven működő berendezés, amely két, egymásba fonódó csavarfelületű rotor segítségével sűríti össze a levegőt

A dugattyús kompresszor egy olyan, a térfogat-kiszorítás elvén működő berendezés, amely egy vagy több dugattyú fel-le mozgásával sűríti össze a beszívott levegőt. Ez a mechanizmus rendkívül hatékonyan képes a levegőt nagy nyomásra préselni, mielőtt az a tartályba vagy közvetlenül a felhasználási helyre kerülne.

Az energiahatékonyság a kompresszor által felvett villamos energia és az általa előállított sűrített levegő mennyiségének a viszonya. Ez a mutató elengedhetetlen a rendszer gazdaságosságának méréséhez, hiszen megmutatja, mekkora veszteséggel alakítjuk át az elektromos áramot hasznosítható energiává.

A FAD, magyarul szabad légszállítás a kompresszor által ténylegesen előállított, szabványos (atmoszférikus) körülményekre visszaszámított levegő mennyisége, általában m³/óra, l/s vagy CFM mértékegységben megadva.​

A fordulatszám-szabályozás (VSD) technológiája frekvenciaváltó segítségével hangolja össze a kompresszor motorjának sebességét a pillanatnyi sűrítettlevegő-igénnyel. Ahelyett, hogy a berendezés folyamatosan teljes gőzzel üzemelne, a rendszer mindig csak a szükséges mennyiségű energiát használja fel. Az Atlas Copco úttörő megoldásaival, mint a VSD⁺ és a legújabb VSDˢ generáció, az energiamegtakarítás mértéke akár a 60%-ot is elérheti.

A fúvó egy olyan gépészeti berendezés, amely 1,11 és 1,2 közötti nyomásviszonyt állít elő, így technológiailag a ventilátorok és a kompresszorok között helyezkedik el. Míg a ventilátorok nagy mennyiségű levegőt mozgatnak meg elhanyagolható nyomáson, a kompresszorok pedig kifejezetten magas nyomás létrehozására szolgálnak, a fúvók a középső tartományt fedik le, stabil és közepes erősségű légáramot biztosítva.

A nyomás alatti harmatpont azt a hőmérsékleti határértéket jelzi, amelyen a sűrített levegőben lévő vízgőz – az adott üzemi nyomáson – cseppfolyósodni kezd. Amint a levegő hőmérséklete ezen pont alá süllyed, megkezdődik a kondenzátum kiválása.

A hűtveszárító egy olyan hűtőkompresszor és hűtőaggregát segítségével működő szárítóberendezés, amely a préslevegő hőmérsékletét a harmatpontjára hűti le, hogy a benne lévő nedvesség kicsapódjon. A hűtési folyamat során a levegő hőmérséklete jellemzően +3 °C körüli értékre süllyed, aminek hatására a pára nagy része folyékony kondenzátum formájában kiválik, majd egy leválasztón keresztül távozik a rendszerből.

Az ISO 8573-1 a sűrített levegő minőségének meghatározására szolgáló nemzetközi szabvány, amely egységes osztályokba sorolja a levegőt a benne található szennyeződések mértéke alapján. A rendszer három fő kritériumot vizsgál: a szilárd részecskék számát és méretét, a maradék olajtartalmat (beleértve az olajködöt és a gőzöket is), valamint a víz jelenlétét a harmatpont függvényében.

A kondenzátum a sűrített levegő előállítása során kicsapódó folyékony melléktermék, amely jellemzően vizet, a beszívott környezeti levegőből származó egyéb szennyeződéseket, és – technológiától függően – kompresszorolajat tartalmaz. Ez a folyadék a sűrítési folyamat és a visszahűtés során keletkezik, amikor a levegő már nem képes gáz halmazállapotban megtartani a benne lévő nedvességet.

A kondenzátum elvezető egy olyan automatikus vagy manuális eszköz, amely a sűrített levegős rendszerekben – így a kompresszorokban, szárítókban, szűrőkben és légtartályokban – kicsapódott vizet távolítja el, amely olajbefecskendezéses rendszerekben olajat is tartalmazhat. Feladata, hogy megakadályozza a folyadék továbbjutását a hálózatba, biztosítva ezzel a sűrített levegő tisztaságát.

A kPa (kilopascal) a nyomás mérésére szolgáló SI-származtatott mértékegység, amely a Pascal (Pa) ezerszerese. A gyakorlatban ez az egység fejezi ki azt a nyomást, amelyet 1000 Newton erő fejt ki 1 négyzetméternyi felületen.

A légszállítás a kompresszor teljesítményének egyik legfontosabb mutatója, amely azt fejezi ki, hogy a berendezés egységnyi idő alatt mekkora mennyiségű sűrített levegőt képes előállítani és a hálózatba továbbítani. Leggyakoribb mértékegységei a köbméter/óra (m³/h), a liter/perc (l/perc), vagy az angolszász területeken használt CFM (cubic feet per minute, magyarul köbláb/perc).

A légtartály (vagy puffertartály) egy speciális, sűrített levegő tárolására tervezett nyomástartó berendezés. Elsődleges feladata a sűrített levegő raktározása, amely lehetővé teszi a rendszer számára, hogy a hirtelen fellépő nagy levegőigényeket is kiszolgálja anélkül, hogy a nyomás kritikus szint alá esne.

A térfogat-kiszorítás elvén működő kompresszorok leggyakoribb szabályozási elve, ami azt határozza meg, hogy a berendezés termel-e levegőt vagy sem. Amikor levegőre van szükség, egy jel érkezik a mágnesszelephez (más néven tehermentesítő szelephez), amely a kompresszor szívószelepét teljesen nyitott helyzetbe vezérli.

A megelőző karbantartás egy előre tervezett, rendszeres szerviztevékenység, amelynek célja a váratlan meghibásodások megelőzése és a berendezés üzembiztonságának fenntartása. Segítségével elkerülhetők a váratlan leállások, maximalizálható a kompresszor élettartama, valamint csökkenthető az energiafogyasztás.

A nitrogéngenerátor olyan ipari berendezés, amely lehetővé teszi a nitrogéngáz helyszíni előállítását a légköri levegőből. Alkalmazása kiváltja a hagyományos, palackos vagy tartályos gázellátást, gazdaságos és folyamatos forrást biztosítva az olyan technológiák számára, ahol oxidációmentes környezetre vagy inert gázra van szükség.

Lásd: Harmatpont (nyomás alatti).

Az olaj-víz szétválasztó olyan berendezés, amely a kompresszorok kondenzátumában lévő vizet és olajat szeparálja többféle szűrő és elválasztási technológia segítségével. Feladata a sűrítési folyamat során keletkező olajos emulzió kezelése, még mielőtt az kikerülne a hálózatból.

Az olajkenéses kompresszor olyan berendezés, amelynek sűrítőterében olajat alkalmaznak a technológiai folyamat támogatásához. Ez a legelterjedtebb kompresszortípus az iparban, mivel az olaj jelenléte lehetővé teszi a gép tartós és hatékony működését nagy terhelés mellett is.

Az olajmentes kompresszor olyan speciális kialakítású berendezés, amely a sűrítőterében egyáltalán nem használ kenőolajat a sűrítési folyamathoz. Ennek eredményeként a gép minimalizálja annak kockázatát, hogy a sűrítési folyamatból származó olaj kerüljön a levegőhálózatba vagy a végtermékbe. Bár a beszerzési ár magasabb lehet, az olajmentes kompresszor hosszú távon megtérül: nincs többé olajcsere-költség, ahogy nyomásesést okozó és drága olajleválasztó szűrőkre sincs már szükség. Ezzel együtt az olajkondenzátum-kezelés költségei is eltűnnek.

A pneumatika olyan műszaki megoldás, amely sűrített levegő segítségével erőt közvetít és mozgást hoz létre. Ez a technológia a mechanikai feladatok megoldására a környezeti levegőt használja fel, amelyet kompresszorok segítségével sűrítenek össze, majd vezetékeken keresztül juttatnak el a végrehajtó egységekhez.

A pneumatikus működtető vagy munkahenger egy olyan eszköz, amely a sűrített levegő energiáját mechanikai mozgássá alakítja át. Ezek a berendezések a modern ipari automatizálás végrehajtó elemei, amelyek képesek lineáris (egyenes vonalú) vagy forgó mozgást létrehozni a rájuk bízott feladat elvégzéséhez, legyen szó emelésről, préselésről vagy alkatrészek mozgatásáról.

A PSA (Pressure Swing Adsorption), vagyis a nyomásingadozásos adszorpciós technológia egy olyan eljárás, amelyet nitrogén- és oxigéngenerátorok használnak a levegő gázkomponenseinek szétválasztására. A technológia alapja, hogy a gázmolekulák magas nyomáson hajlamosak megtapadni bizonyos szilárd felületeken (adszorpció), majd a nyomás csökkenésével leválni onnan (deszorpció).

A PSI az angolszász nyelvterületen elterjedt nyomásmértékegység, amelynek teljes neve Pounds per Square Inch (font per négyzethüvelyk). Ez a mértékegység azt adja meg, hogy mekkora súlyerő nehezedik egyetlen négyzethüvelyknyi felületre. Bár Európában és Magyarországon a bar használata az elterjedtebb, a sűrített levegős eszközök, gumiabroncsok és amerikai gyártmányú gépek esetében gyakran találkozhatunk ezzel a jelöléssel a műszereken.

Lásd: Légtartály.

A rotációs kompresszor olyan sűrítőberendezés, amely forgó mozgást végző alkatrészek segítségével csökkenti a gáz térfogatát, így növelve annak nyomását. Szemben az alternáló (ide-oda mozgó) dugattyús típusokkal, ezek az eszközök folyamatos, lüktetésmentes levegőáramlást biztosítanak, így kiválóan alkalmasak tartós, ipari igénybevételre.

Az SCFM a légszállítás mérésére szolgáló egység, amely a sűrített levegő áramlási sebességét rögzített standard körülményekre vonatkoztatva határozza meg. Ezek a referenciaértékek jellemzően 14,7 psi (tengerszinti nyomás), 20°C (68°F) hőmérséklet és 36% relatív páratartalom. Az SCFM mutató lehetővé teszi a különböző környezeti feltételek mellett üzemelő berendezések teljesítményének objektív összehasonlítását.

A spirálkompresszor (más néven scroll kompresszor) egy olyan speciális kialakítású sűrítőberendezés, amely két egymásba illesztett, spirál alakú elem segítségével állítja elő a sűrített levegőt. Az egyik spirál rögzített, míg a másik excentrikus mozgást végez anélkül, hogy elfordulna. Ez a folyamatos mozgás fokozatosan csökkenti a beszívott levegő térfogatát, amíg az el nem éri a spirál közepén található kimeneti nyílást.

A sűrített levegő olyan atmoszférikus levegő, amelynek térfogatát mechanikai erővel (kompresszorral) lecsökkentették, így nyomása meghaladja a környezeti légnyomást. A sűrítési folyamat révén a levegő energiatároló közeggé válik, amely alkalmassá teszi különféle technológiai folyamatok kiszolgálására. Ennek köszönhetően a sűrített levegő az ipar egyik legfontosabb másodlagos energiahordozója. A villamos energia, a víz és a gáz mellett a sűrített levegő mára annyira alapvető részévé vált a modern gyártási folyamatoknak, hogy gyakran negyedik közműként hivatkoznak rá.

A szárító a sűrített levegős rendszer kritikus eleme, amelynek feladata a levegőben lévő nedvesség (vízgőz) eltávolítása. A kompresszor által beszívott környezeti levegő mindig tartalmaz párát, amely a sűrítés során koncentrálódik. Ha ezt nem távolítják el, a víz kicsapódik a vezetékekben, ami korrózióhoz, a pneumatikus eszközök meghibásodásához, télen fagyáshoz, illetve a végtermék (például festés vagy élelmiszer) minőségromlásához vezethet.

A szűrő a sűrített levegős rendszer olyan mechanikai eszköze, amely a levegőáram áthaladása közben leválasztja és visszatartja a káros szennyeződéseket.

A térfogat-kiszorítás a kompresszorok leggyakoribb működési elve. A folyamat lényege, hogy egy meghatározott mennyiségű gázt (levegőt) egy zárt kamrába szívnak be, majd a kamra térfogatának mechanikus csökkentésével a gázt összenyomják

Az üresjárat a kompresszor azon üzemi állapota, amikor a motor forog, de a gép nem végez sűrítést, tehát nem juttat levegőt a hálózatba.

A ventilátor egy olyan áramlástani forgógép, amelyet gázhalmazállapotú közegek (leggyakrabban levegő) nagy mennyiségben történő továbbítására használnak, viszonylag alacsony nyomásnövekedés mellett. Műszaki értelemben általában akkor beszélünk ventilátorról, ha a kimeneti és a bemeneti nyomás aránya (nyomásviszonya) nem haladja meg az 1,11:1 értéket. Feladatuk elsősorban a légcsere, a hűtés vagy a gázok elszívása, nem pedig a nagy nyomású sűrítés.

Lásd: Fordulatszám-szabályozás.