Az ISO 8573-1 levegőminőségi osztályok megértése kulcsfontosságú a sűrített levegős rendszerek megfelelő működtetéséhez, mégis sokszor csak akkor kerül előtérbe a téma, amikor már meghibásodás vagy minőségi probléma lép fel. Ebben a cikkben bemutatjuk, mit jelentenek az ISO 8573-1 levegőminőségi osztályok, milyen szennyező anyagokra kell figyelni, hogyan értelmezhetőek a különböző osztályjelölések és milyen levegőkezelési megoldásokkal biztosítható az ISO 8573-1 szabványnak való megfelelés. Kitérünk arra is, hogy a rendszer tervezésekor miért fontos figyelembe venni az adott iparág követelményeit és a környezeti hatásokat.
Mi az az ISO 8573-1:2010 és miért fontos?
Az ISO 8573-1:2010 egy nemzetközi szabvány, amely meghatározza a sűrített levegő tisztasági osztályait és a megengedett szennyezőanyag-szinteket.
A sűrített levegő minősége iparáganként jelentősen eltérhet. Míg például egy építkezésen a pneumatikus szerszámok hosszú élettartama az elsődleges, addig az élelmiszer- és gyógyszeriparban kiemelten szigorú követelményeknek kell megfelelni. Mivel már egy kis mennyiségű olaj-, pára- vagy részecskeszennyezés is komoly problémát okozhat.
Az ISO 8573-1 pont ezért fontos: egységes rendszert ad a levegő minőségének meghatározására a vállalatok számára. A szabvány pontosan rögzíti, hogy a sűrített levegő egy adott pontján mennyi szennyező anyag maradhat, így könnyebben biztosítható a biztonságos és költséghatékony működés. A megfelelő levegőminőség műszaki és gazdasági szempontból is fontos. A rosszul megválasztott levegőkezelés növelheti a karbantartási költségeket, nem tervezett leállásokat okozhat vagy akár a termékminőséget is veszélyeztetheti.
Az Atlas Copcónál évtizedes tapasztalattal rendelkezünk a sűrített levegős rendszerek területén, épp ezért kollégáink pontosan tudják, hogy egy adott ipari környezetben milyen levegőkezelési megoldásra van szükség.
A három fő szennyező anyag: ezeket kell mindenképpen kezelni
Az ISO 8573-1 szabvány a sűrített levegő minőségét három fő szennyező anyag alapján osztályozza: szilárd részecskék, víz és olaj szerint. Ezek természetes módon mind jelen lehetnek a rendszerben, ezért megfelelő levegőkezelés nélkül komoly problémát jelenthetnek. Az Atlas Copco szűrő- és szárítóberendezéseit pontosan úgy terveztük, hogy ezek a szennyeződések hatékonyan és energiatakarékos módon eltávolíthatók legyenek a rendszerből.
| Szennyező anyag | Milyen formában jelenhet meg? | Milyen problémát okozhat? |
| Szilárd részecskék | por, rozsda, lerakódások | kopás, eltömődés, termékszennyezés |
| Víz | folyadék, vízgőz, aeroszol | korrózió, mikrobiális szaporodás, jegesedés |
| Olaj | folyadék, aeroszol, gőz | gyártási problémák, termékszennyezés, berendezéshibák |
Szilárd részecskék
A szilárd részecskék közé tartozhat például az atmoszférikus por vagy a csőhálózatban kialakuló rozsda, de a különféle lerakodások is ide sorolhatók. Ezek a finom részecskék idővel károsíthatják a berendezéseket, eltömíthetik a szelepeket és csökkenthetik a rendszer hatékonyságát.
Ezeket filterekkel, szűrőkkel lehet kiszűrni, amik:
- vagy külön egységek, a csővezetékre kötve,
- vagy a kompresszorba vannak beépítve
Víz
A víz szintén gyakori probléma a sűrített levegős rendszerekben. Folyékony formában és vízgőzként is jelen lehet, ami hosszú távon korrózióhoz, eltömődésekhez vagy akár mikrobiális szaporodáshoz vezethet. A rendszer működését a környezeti hatások is befolyásolhatják, hidegben még például a jegesedés kockázatával is számolni kell.
Ezt szárítókkal lehet megelőzni:
- a párás sűrített levegőt többféle technológiával működő szárítón keresztül engedjük
- ezen folyamat utána már száraz levegő áll a rendelkezésünkra
Olaj
Az olajszennyezés különösen érzékeny terület az élelmiszer- és gyógyszeriparban. Az olaj a kompresszor működéséből vagy akár a beszívott levegőből is bekerülhet a rendszerbe, aeroszol vagy gőz formájában pedig nehezen felismerhető minőségi problémákhoz vezethet.
Ennek kiszűrésére nem külön gépre van szükség, hanem:
- arra, hogy a levegő sűrítését eleve olajmentes kompresszorral kell végezni,
- Ilyen kompresszorok például a: ZR és ZR olajmentes rotációs fogazott kompresszorok, illetve a ZH és ZH+ olajmentes centrifugálkompresszor
Hogyan olvassuk a kódokat? (Példa: Osztály 1:2:1)
Az ISO 8573-1 szabvány egy háromrészes jelölési rendszert használ a sűrített levegő minőségének meghatározására. A három szám mindig ugyanazt jelenti:
- az első szám a szilárd részecskékre vonatkozik,
- a második a víztartalomra,
- a harmadik pedig az olajszennyezésre.
A rendszer logikája igen egyszerű: minél alacsonyabb az adott szám, annál tisztább a levegő az adott kategóriában. Jó példa erre az élelmiszeriparban gyakran használt ISO 8573-1:2010 [1:2:1] osztályozás. Ez azt jelöli, hogy a rendszer rendkívül alacsony részecske- és olajtartalmat enged meg, miközben a nedvességtartalom is szigorúan szabályozott.
A megfelelő levegőminőségi osztály kiválasztása mindig az adott iparágtól és a felhasználási területtől függ. Az Atlas Copco megoldásaival ezek az értékek hosszú távon is stabilan és megbízhatóan tarthatók.
Az Atlas Copco és a „Class 0”: a maximális tisztaság garanciája
A class 0. az ISO 8573-1 szabvány egyik legszigorúbb levegőminőségi kategóriája. Az olajtartalom tekintetében még az 1. osztály határértékeit is túlteljesíti, ezért olyan helyeken alkalmazzák, ahol az elvárás a lehető legnagyobb tisztaság. Az érzékeny iparágakban, mint a gyógyszer-, élelmiszer- vagy elektronikai ipar ez elengedhetetlen, hiszen már minimális olajszennyezés is jelentős problémát idézhet elő.
Az Atlas Copco olajmentes kompresszorai 100%-ban olajmentes levegőt képesek előállítani, tehát a sűrített levegő egyáltalán nem kerül kapcsolatba olajjal a sűrítési folyamat során. Az olajmentes technológia jelentősen csökkenti a szennyeződés kockázatát a kritikus gyártási folyamatokban. Emellett a rendszer karbantartási igénye is alacsonyabb lehet, mivel nincs szükség az olajszennyeződések külön kezelésére.
A megfelelő kezelőberendezések kiválasztása
A megfelelő levegőminőség eléréséhez nem elég egyetlen szűrő vagy szárító használata. A rendszer hatékony üzemeléséhez a különböző kezelőberendezések összehangolt működésére van szükség.
A leggyakrabban alkalmazott megoldások:
- Részecskeszűrők, amelyek a szilárd szennyeződések eltávolításában játszanak fontos szerepet.
- Koaleszcens szűrők, amelyek az olaj- és vízaeroszolok leválasztásában segítenek.
- Adszorpciós szárítók, amelyek csökkentik a levegő nedvességtartalmát, különösen a szigorú levegőminőségi követelmények esetén.
Az Atlas Copco UD+ szűrőit és energiatakarékos szárítóit úgy terveztük, hogy az energiafogyasztás optimalizálható legyen. A cél minden esetben az egyensúly megtalálása. A sűrített levegőt csak annyira érdemes megtisztítani, amennyire azt az adott felhasználási terület valóban megköveteli. Így elkerülhetők a felesleges beruházási és üzemeltetési kiadások.
A megfelelő levegőkezelési rendszer kiválasztásakor nemcsak az aktuális igényeket érdemes figyelembe venni, hanem a későbbi bővíthetőséget és az üzemeltetési környezet sajátosságait is. Egy jól megtervezett rendszer hosszú távon stabilabb működést, kisebb energiafogyasztást és alacsonyabb karbantartási igényt jelenthet.
A megfelelő levegőminőség hosszú távon is megtérül
Az ISO 8573-1 szabvány segít pontosan meghatározni, milyen levegőminőségre van szükség az egyes ipari területeken. A megfelelő szűrők és szárítók kiválasztása nemcsak a berendezések védelme miatt fontos, hanem a termékminőség és a költséghatékony üzemelés szempontjából is. A rendszer tervezésekor minden esetben figyelembe kell venni az adott környezetet, a gyártási folyamatokat és a levegő tisztaságára vonatkozó elvárásokat. Az Atlas Copco szakértői segítenek megtalálni az adott felhasználási területhez szükséges levegőkezelési megoldást, legyen szó általános ipari alkalmazásról vagy a legszigorúbb tisztasági követelményekről.
